A trianoni békediktátum

Habár a magyarság számára katasztrofális körülményeket eredményező, kikényszerített trianoni békediktátum hatásai immár a magyar társadalom minden rétege számára ismertek, azonban a 2020-ban bekövetkezett 100. évforduló arra késztet mindannyiunkat, hogy a nemzeti gyásznap mibenlétét évről évre, újra és újra felelevenítsük, hogy az soha ne merülhessen feledésbe. A Kárpát-medencei magyarság nemzeti összetartozása szempontjából kiemelten fontos, hogy az elszakítottság érzése – ha bár a két megközelítés egymásnak igencsak ellent mond – örök lelki kapocs maradjon az Anyaország és a ma szórványban élő honfitársaink között.

A Trianoni békediktátumról

Trianon 5 percben

Talpraállás Trianon után

Hiszen ne feledjük, hogy az 1920. június 4-én, a Versailles –i Nagy-Trianon palotában délután fél ötkor, közel két perc leforgása alatt aláírt, az első világháborút lezáró “béke” diktátum keretében Magyarország elveszítette 282 870 négyzetkilométernyi (Horvátországgal együtt: 325 411 négyzetkilométer) területét, akkori területének kétharmadát, a 18 264 533 fő lakosságának pedig több, mint a felét.

Magyarország felosztása a trianoni békediktátum nyomán. Forrás: bacsmegye.hu

Magyarország felosztása a trianoni békediktátum nyomán.
/Forrás: bacsmegye.hu/

A diktátum úgy rendelkezett, hogy a történelmi Magyarország nyugati területei (Őrvidék) 4020 négyzetkilométer területtel és 292 ezer lakossal – amelyből 26 ezer fő magyar anyanyelvű – Ausztria fennhatósága alá kerül. Csehszlovákiáé lett Felvidék (Felföld), Kárpátalja és Csallóköz, ahol a 61 633 négyzetkilométer elcsatolt területen 3,5 millió lakosból 1,066 millió főt tett ki a magyar anyanyelven beszélők közössége. Romániához csatolták Erdélyt, a Partiumot, Máramaros déli részét és a Kelet-Bánságot (103 093 négyzetkilométer, 5, 228 millió fő lakossal, akik közül 1 658 ezer fő szintén magyar anyanyelvet beszélt.

De nézzük a déli területeket is! A Délvidék (Bácska, Nyugat-Bánság), a Drávaköz, Muraköz illetve a Muravidék a délszláv királyság része lett, amelynek 20 551 négyzetkilométernyi területén ekkor 1, 655 millió fő élt, közülük magyar anyanyelvűnek 466 ezer fő mondta magát.

A békediktátum véget vetett a Horvátországgal fennálló perszonáluniónak is, hiszen Horvát-Szlavónország 42 541 négyzetkilométernyi területén – 100 ezer magyar emberrel – a későbbi Jugoszlávia részévé vált.

A Történelmi Magyarország területéből részesedett azonban Lengyelország – Árva és Szepes vármegyék területéből 584 négyzetkilométernyi területtel és 25 ezer lakossal – és Olaszország is, hiszen Fiume – 6500 fő magyar lakosságával – olasz fennhatóság alá került.

Ha kizárólagosan a területi veszteségeket (az ott élő lakossággal együtt) tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy Csonka-Magyarország területe a 325 411 négyzetkilométer területről 93 ezer négyzetkilométerre, a lakosság pedig a korábbi 18 264 533 főről 7,6 millió főre csökkent, akiknek csupán 10 százaléka vallotta magát nem magyar nyelven beszélőnek.
A gazdasági és egyéb retorziók közül kiemelendő az ország védelme szempontjából kiemelten fontos hadsereg toborzási tilalma, a hivatásos hadseregállomány számának 35 ezer főben történő maximalizálása, a 200 millió korona jóvátételi összeg megfizetése, amelyet a két világháború közötti időszakban mérsékeltek, majd valójában elengedték.

A magyar gazdaság szinte megsemmisült, hiszen gyakorlatilag a szén- és vasbánya készlet teljes egészében az elszakított területekre koncentrálódott, de fontos tény, hogy a történelmi Magyarország számára már a középkor óta komoly gazdasági potenciált adó sóbányászat egésze is elveszett. Raffay Ernő számításai szerint az erdők 85, a szántók 57, az ipar 52 százaléka került idegen fennhatóság alá.

Teleki Pál Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján, 1919. (magántulajdon)

Teleki Pál Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján, 1919. (magántulajdon)